FEGYELMI   SZABÁLYZAT


A Fegyelmi Szabályzat hatálya alá a Kaposvári Sporthorgász Egyesület tagjai tartoznak.

 

A horgászok jogait, kötelességeit és magatartását meghatározzák:

- a halászatra és a horgászatra vonatkozó jogszabályok
- az egyesület alapszabálya
- az Országos Horgászrend és a MOHOSZ etikai szabályai
- az egyesület közgyűlés és vezetősége által hozott határozatok.

 

A fegyelmi eljárás célja:

- a fegyelmi vétséget elkövető horgász bizonyított cselekményéve arányos súlyú fegyelmi
  büntetés kiszabása, az elkövető visszatartása a további jogsértéstől
- más horgászok visszatartása hasonló vétség elkövetésétől
- a halak, a környezet, az egyesület érdekei és a többi horgász védelme.

 

Az eljáró bizottságnak, testületnek minden esetben vizsgálnia kell az adott ügyben rendelkezik-e hatáskörrel és illetékességgel. Vizsgálja meg továbbá, hogy az adott ügyben esetleg eljáró más szervezet (hatóság, Megyei Szövetség, stb.) által kiszabott büntetés elégséges-e a büntetés céljának eléréséhez. Lehetőleg kerülje el az egy vétségért kiszabott kettős büntetést. Hatásköre az egyesület tagjaira, illetékessége a felsorolt szabályzatok, jogszabályok megsértésére vonatkozik.

 

Fegyelmi vétségek és azok büntetései:

 

1. Fegyelmi vétséget követ el az a horgász, aki a horgászatra vonatkozó jogszabályok, vagy az alapszabály rendelkezéseit, a testületi döntések előírásait megszegi.

2. A MOHOSZ Országos Horgászrendje, etikai szabályzata, vagy az egyesület által kiadott horgászrend szabályait megszegi.

3. Választással elnyert tisztségével, megbízatásával visszaél, jogait rosszhiszeműen gyakorolja.

4. Az egyesület tagjait, testületeit, tisztségviselőit alaptalanul megvádolja, vagy rágalmazza.

5. Az egyesület alapszabályában, testületi határozatában megfogalmazott célokkal ellentétesen cselekszik, vagy az egyesületnek kárt okoz.

6. A törvényességi felügyeletet ellátó szervet, annak képviselőjét jogszerű tevékenysége során szándékosan megtéveszti, vagy munkájában akadályozza, adatokat, bizonyítékokat elhallgat, meghamisít, vagy megsemmisít.

A fegyelmi vétséget elkövető horgászt fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni.

 

Fegyelmi büntetések:

A./. írásbeli megrovás
B./ meghatározott idejű, adott vízterületre vonatkozó, vagy általános eltiltás
C./ határozatlan idejű eltiltás
D./ kizárás

 

A határozatot meghozó testület a kiszabott büntetést indokolt esetben meghatározott időre felfüggesztheti.
A B./ pontban meghatározott büntetés idejének kezdetét és végét, a felfüggesztés kezdetét és végét az eljáró testület a határozat rendelkező részében köteles megjelölni.

Az adott vízterületről eltiltás ideje alatt az eltiltott a vízterületen semmilyen formában nem horgászhat, de más vízterületre válthat időszakos, vagy éves területi engedélyt.
A határozatlan idejű eltiltás időtartama alatt a horgász a tagságból adódó jogait nem gyakorolhatja, állami horgászjegyet és területi engedélyt nem válthat, tisztségre nem választható.
A határozatlan időre szóló eltiltást felülvizsgálhatja az azt kimondó testület saját kezdeményezésre, vagy az érintett tag kezdeményezésére.

Az egyesületből jogerősen kizárt tag csak a kizáró határozat jogerőre emelkedését követő két év elteltével kérheti ismét felvételét.

 

Fegyelmi szervek:

 

a. az Egyesület fegyelmi bizottsága
b. az Egyesület vezetősége
c. az Egyesület közgyűlése

a. az Egyesület közgyűlése háromtagú fegyelmi bizottságot választ, egyben közülük megválasztja a bizottság elnökét. A bizottság határozatképességéhez, mind a három tag jelenléte szükséges. A bizottság tagjai nem állhatnak egymással közeli hozzátartozói kapcsolatban. Hatáskörébe tartozik a tagok elleni fegyelmi eljárás lefolytatása. Az eljárás eredményétől függően a bizottság első fokon saját hatáskörében hoz fegyelmi határozatot, és szabja ki az a.-c. pontban meghatározott fegyelmi büntetéseket. A közgyűlés a bizottság megválasztásától eltekinthet, ha az ügyekben a vezetőség által kijelölt ad hoc bizottság jár el.

b. az Egyesület vezetősége jár el a vezetőség tagja, vagy más választott tisztségviselő fegyelmi ügyében. Ilyenkor az eljárást az egyesület elnöke vezeti le, érintettség, vagy akadályoztatás esetén a titkár. A fegyelmi bizottság elsőfokú határozata ellen a vezetőséghez, a vezetőség határozata ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni a határozat tudomásra jutásától számított 30 napon belül.


A fegyelmi eljárás:

 

1. Fegyelmi eljárást bárki kezdeményezhet, elrendelni azonban csak alapos gyanú esetén szabad.

 

2. A fegyelmi eljárást az egyesület elnöke, ellene az egyesület közgyűlése rendeli el. Az eljárást elrendelő iratban meg kell jelölni azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját alátámasztják.

 

3. Az eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy az adott cselekmény nem évült-e el.

Elévült a cselekmény, ha:

 

- a fegyelmi vétség elkövetése óta egy év már eltelt
- a vétség elkövetéséről a fegyelmi jogkör gyakorlójának már több, mint három hónapja tudomása van és az ügyben intézkedés nem történt.

Ha az eljárás alapját képező ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, az elévülési határidő a fenti eljárás jogerős befejezésekor kezdődik. A fegyelmi eljárás felfüggeszthető, ha más, olyan eljárás is van folyamatban, amelynek az ügyre hatása lehet.

 

4. Az ügyben eljáró fegyelmi bizottság az eljárás elrendelését követő 30 napon belül írásban, az átvételt igazolható módon – az indokok megjelölésével- értesíteni köteles az eljárás megindításáról az eljárás alá vont személyt. Egyben köteles a fegyelmi tárgyalás időpontjának és helyének megjelölésével a tárgyalást kitűzni úgy, hogy az eljárás alá vont horgász a tárgyalást megelőzően legalább 8 nappal korábban kézhez vegye.

 

5. A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, esetleges jogi képviselőjét továbbá szükség szerint mindazokat, akiknek a vétség elkövetéséről közvetlen tudomása van. Be kell szerezni a cselekménnyel kapcsolatos egyéb bizonyítékokat is.

 

6. A tárgyalás az eljárás alá vont személy távollétében is megtartható, ha értesítése szabályszerű volt, távolmaradását korábban alapos okkal nem mentette ki vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását.

 

7. A tárgyaláson az eljárás alá vont személy elé kell tárni az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket és bizonyítékokat, módot kell neki adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban vagy írásban előterjessze.

 

8. A fegyelmi bizottság tegye lehetővé, hogy az eljárás alá vont személy a határozathozatalt megelőző zárt tanácskozáson kívül a tárgyalás egész időtartama alatt jelen legyen, a bizottság elnökének engedélyével a tanúkhoz kérdést intézzen, a tanúvallomásokra és az egyéb bizonyítékokra észrevételt tehessen.

 

9. Amennyiben az eljárás alá vont személy új tanúkat jelent be, e személyeket a bizottság a tárgyalás elnapolásával köteles meghívni, ha ez a tényállás felderítése érdekében szükséges.
Indokolt esetben a bizottság elnöke vagy valamelyik tagja is javasolhat újabb bizonyítási eljárást, ebben az esetben az eljárás alá vont személy értesítésére a 4. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

 

10. Az eljárás során végzett bizonyítási cselekményekről és tanúvallomásokról, magáról a tárgyalásról jegyzőkönyvet kell írni, amelyben az elhangzottakat fel kell venni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az eljáró szerv nevét, a tárgyalás helyét, idejét, a jelenlévő személyek nevét és az eljárás tárgyát.
A tanúk vallomását, az egyéb nyilatkozatokat a nyilatkozókkal alá kell írni, több oldal esetén valamennyi oldalon. Ha az említett személyek az aláírást megtagadják, ennek tényét és okát is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyvet az eljárás alá vont személy és a bizottság tagjai is kötelesek aláírni.

 

11. Az elsőfokú fegyelmi eljárást az elrendeléstől számított 30 napon belül be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben további 30 nappal ez meghosszabbítható.

 

12. A fegyelmi bizottság a kivizsgálás után döntést hoz. Döntését a bizottság egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza.

 

13. Ha az eljárás eredményeként fegyelemsértés nem bizonyosodott be, az eljárást „bizonyíték hiányában”, ha az eljárás alá vont személy fegyelemsértést nem követett el, „fegyelmi vétség hiányában”, illetve, ha az eljárás közben kiderült, hogy a fegyelmi vétség elévült, „elévülés” címén meg kell szüntetni. Erről az eljárás alá vont személyt a 4. pont szerint írásban értesíteni kell.

 

14. A határozatot 15 napon belül írásba kell foglalni és minden érdekeltnek meg kell küldeni. A határozatot a bizottság elnöke írja alá, gondoskodik postázásról is.

 

15. Ha az eljárás során az eljárás alá vont személyről a fegyelmi vétség elkövetése egyértelműen kiderül, a bizottság határozatot hoz, amelyben a felsorolt fegyelmi büntetések valamelyikével sújtja az elkövetőt.

 

16. A határozat bevezető, rendelkező részből és indoklásból áll.

 

A bevezető rész tartalmazza:

- az eljáró fegyelmi bizottság megnevezését
- a határozathozatal idejét
- az eljárás alá vont személy adatai.

 

A rendelkező rész tartalmazza:

- a megállapított fegyelmi vétség megjelölését
- a kiszabott fegyelmi büntetést
- a jogorvoslat (fellebbezés) lehetőségét, határidejét és azt, hogy hol kell benyújtani.

 

Az indoklás tartalmazza:

- az egyértelműen bizonyított tényeket és körülményeket, az elkövetett cselekmény rövid leírását
- az eljárás alá vont személy által felajánlott, de a bizottság által nem foganatosított bizonyítási cselekményeket az elutasítás indokának megjelölésével
- a súlyosbító és enyhítő körülményeket.

 

17. Az eljárás során hozott valamennyi határozatot a 4. pontban előírt eljárással kell az érintett személynek, a horgászegyesületnek és az esetleges sértettnek megküldeni.

 

18. Ha az eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a bizottság elnöke köteles értesíteni az egyesület elnökét, aki köteles a bizonyítékok ismertetésével együtt feljelentést tenni a területileg illetékes rendőrhatóságnál.

 

19. A fellebbezési eljárás szabályai:
A bizottság bármely büntetést kimondó érdemi határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az egyesület vezetőségéhez bejelentett írásbeli fellebbezéssel lehet élni.
Fellebbezést jelenthet be az eljárás alá vont, valamint az eljárást megindító személy is.
A fellebbezést az egyesület vezetőségénél kell írásban benyújtani. A fellebbezést az első fokon eljáró szerv - fegyelmi bizottság – 30 napon belül köteles a másodfokú eljárást lefolytató szerv (vezetőség, közgyűlés) részére továbbítani.
Ha a bizottság vagy vezetőség észleli, hogy a fellebbezés elkésett, azt köteles jegyzőkönyvben megállapítani és a fellebbezést elutasítani. Az elutasító döntés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

Ha a fellebbező - elkésett fellebbezésének benyújtásával egy időben – mulasztását igazolja, a bizottság vagy vezetőség köteles a fellebbezést, az igazolást és az eljárás teljes iratanyagát a másodfokon eljáró szervnek átadni. Ebben az esetben először az igazolás tárgyában, majd a fellebbezés tárgyában kell a testületnek döntést hoznia.

 

20. A másodfokon eljáró testület soron következő ülésén, vezetőség esetében 60 napon belül, közgyűlés esetében az alapszabály szerint összehívott közgyűlésen kell dönteni.
Fegyelmi ügyben rendkívüli közgyűlés összehívni csak az alapszabály által meghatározott módon lehet.

A másodfokú eljárásban a fegyelmi bizottság elnöke az ügy kivizsgálásáról jelentést tesz, majd részletesen indokolja a bizottság döntését.
A fellebbezésnek a fegyelmi büntetés végrehajtására halasztó hatálya van.

 

21. A másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárásra előírt garanciális szabályok érvényesek. (a másodfokú eljárásban az értesítésre, tanuk és bizonyítékok bevonására, meghallgatására az elsőfokú eljárásban előírtak érvényesek)
A másodfokon eljáró testület az első fokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti, jóvá hagyhatja vagy súlyosbíthatja.
Ha a testület a fellebbezést alaptalannak találja, azt az elsőfokú határozat hatályban tartása mellett elutasítja.

 

22. Ha az elsőfokú eljárás során jelentős eljárási szabálysértés történt, továbbá, ha további nagy terjedelmű bizonyítás vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, a másodfokon eljáró testület az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezheti és a fegyelmi bizottságot új eljárásra utasíthatja. A hatályon kívül helyező határozatnak tartalmaznia kell az elsőfokú döntést, hatályon kívül helyezés okait és az új eljárásra vonatkozó utasításokat.
A testület által tartott másodfokú tárgyalásra és a fegyelmi határozat tartalmára az elsőfokú eljárásnál leírtak vonatkoznak.
A másodfokon eljáró testület határozatát írásba kell foglalni és 15 napon belül az átvételt igazolható módon az érintetteket értesíteni kell. A határozatot az egyesület elnöke írja alá. A másodfokon hozott határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek nincs helye. Az érintett a kizáró határozattal szemben a kézhezvételtől számított 30 napon beül jogorvoslati kereseti kérelmet nyújthat be az illetékes bírósághoz (törvénysértés esetén).

 

23. Kizárás esetén az egyesületi tagsági viszony a határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

 

24. A horgász mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól az írásbeli megrovás esetén a határozat jogerőre emelkedésével, eltiltás esetén a meghatározott idő elteltével vagy két év elteltével. A két éves határidő a kizárás büntetés kiszabásakor is érvényes.

 

25. A jogerős fegyelmi határozatot az egyesült bármely tagja az illetékes bíróság előtt megtámadhatja, ha az jogsértő. Ezt a tudomására jutástól számított 30 napon belül teheti meg.
A határozat megtámadása annak végrehajtását nem gátolja, azonban a bíróság indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

Jelen Fegyelmi Szabályzatot az Egyesület 1989. évi közgyűlése fogadta el.