FEGYELMI SZABÁLYZAT
KAPOSVÁRI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET
Fegyelmi és Etikai Szabályzata
A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Fegyelmi és Etikai Szabályzatot a Kaposvári Sporthorgász Egyesület 2016. 06.21 napján megtartott küldöttközgyűlése elfogadta, a szabályzat ettől a naptól hatályos.
A szabályzatok célja a jogszabályok és más kötelező rendelkezések – az Országos Horgászrendet és az Egyesület Alapszabályát is ide értve – betartásán és betartatásán túl az egyesület tagjainak egymással és a környezettel való kapcsolatára történő útmutatás.
A szabályzatok érvényesítik az egyesületi demokrácia elveit, a többségi akarat megvalósulását a kisebbségi vélemények tiszteletben tartásával, rendelkezik az általános magatartási szabályokról, elvárásokról és segíti az egyes konkrét esetek megítélését.
A szabályzatok értelmeznek, irányt mutatnak, fogalmakat tisztáznak és keretet adnak, a leírtakon túl szellemében a humanitás, a barátság és a kölcsönös tisztelet erősítését kell szolgálniuk. A szabályzatok nem csak a rendelkezések tiszteletben tartását, a fegyelmezett magatartást várják el mindazoktól, akikre a hatálya kiterjed, hanem a jóhiszeműséget, a segítőkészséget és az aktív közreműködést is a közös célok megvalósítása érdekében.
I.
FEGYELMI SZABÁLYZAT
1.
A fegyelmi eljárás célja
A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályok, a mindenkor hatályos Halászati Törvény, az Országos Horgászrend, az Egyesület Alapszabálya, az egyesületi határozatok, és az egyesületi testületek kötelező rendelkezései megtartásának biztosítása, a társadalmi együttélés szabályainak megtartása, és a szabályok ellen vétőkkel szemben a cselekménnyel arányban álló elmarasztalás.
2.
Fegyelmi vétségek
Fegyelmi vétséget követ el az a tag:
a) aki ellen halászattal, horgászattal összefüggő szándékos bűncselekmény miatt jogerős bírósági elmarasztaló ítéletet hoztak,
b) akivel szemben halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos cselekményért jogerősen halgazdálkodási, vagy halvédelmi bírságot szabtak ki,
c) akit jogerősen elmarasztaltak természetvédelmi, környezetvédelmi szabálysértéssel összefüggésben,
d) aki a halászattal, horgászattal, természetvédelemmel vagy környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, a horgászrendek (országos, vagy helyi), az egyesületi alapszabály, etikai szabályzat (országos, helyi), vagy a közgyűlés (küldöttgyűlés) döntései ellen vét, illetőleg tevékenységével vagy mulasztásával az egyesület működését veszélyezteti,
e) aki választott egyesületi tisztségviselőként a kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti,
f) aki horgászvendégének a társadalmi együttélés szabályai ellen vétő magatartását a horgászat közben nem a tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni.
g) aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit önhibájából az előírt határidőn belül nem teljesíti; a fegyelmi szerv idézésére a kitűzött fegyelmi tárgyaláson, mint tanú kellő indok nélkül nem jelenik meg; a fegyelmi eljárás során bizonyítékot eltitkol, az ügy elbírálására alkalmas információkat eltitkol, vagy az eljárás során rosszhiszeműen valótlant állít.
3.
A fegyelmi eljárás személyi és területi hatálya
3.1. A fegyelmi szabályzat személyi hatálya az egyesület felnőtt és ifjúsági tagjaira terjed ki, gyermek horgásszal szemben fegyelmi eljárásnak helye nincs, a gyermek horgász tagok csak etikai eljárás alá vonhatók. A gyermekkorú tag esetében az etikai eljárás alá vontat csak törvényes képviselője (szülő, gyám) jelenlétében szabad meghallgatni.
3.2. A fegyelmi szabályzat hatálya kiterjed azokra az esetekre, amelyek az egyesület kezelésében található vízterületeken folytatott egyéni vagy az egyesület által szervezett horgászat során, vagy más horgásszal, az egyesületi élettel kapcsolatos egyéb rendezvényen, ill. az egyesületi élettel összefüggésben követett el a tag, vagy a szabálytalanság a tag mulasztása miatt következett be.
3.3. A horgászattal kapcsolatos súlyos jogsértés esetén a fegyelmi eljárás kezdeményezése mellett a halászati hatóságnál is feljelentést kell tenni.
4.
Hatáskör, és illetékesség, a fegyelmi szervek működése
4.1. Az egyesületben tisztséget nem viselő tagokkal szemben első fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másodfokon az egyesület vezetősége jár el.
4.2. Az elsőfokú fegyelmi bizottságnak 3 (három) tagja van. Az elsőfokú fegyelmi bizottság határozatképes, ha azon a tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A fegyelmi bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
4.3. Vendéghorgász által elkövetett fegyelmi vétség elbírálása a vendéghorgász horgászegyesületének hatáskörébe tartozik. Az elkövetett vétségről a bejelentést az egyesület elnöke az eljárásra jogosultnak a vendéghorgász által elkövetett fegyelmi vétség elkövetésétől, illetve tudomására jutásától számított 15 (tizenöt) napon belül megküldi.
4.4. Kettős tagság esetében az elkövetővel szemben az elkövetés helye szerinti fegyelmi szerv jár el. Amennyiben a fegyelmi vétséget elkövető tag tagsági viszonya az elkövetés helye szerinti egyesületnél megszűnik, úgy fegyelmi ügyében az az egyesület jár el, ahol a fegyelmi vétséget elkövető tag tagsági viszonya fennmarad.
4.5. Az egyesület választott tisztségviselőinek fegyelmi ügyében első fokon az egyesület vezetőségéből alakult 3 (három) tagú ad hoc fegyelmi bizottság jár el, másodfokon pedig az egyesület közgyűlése illetve küldöttközgyűlése jár el.
Az egyesület felügyelő bizottságának tagjaival szemben első fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másodfokon az egyesület közgyűlése, illetve küldöttközgyűlése az illetékes.
4.6. Nem járhat el fegyelmi ügyben a fegyelmi bizottság tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak vagy sértettnek a Ptk. 8:1 §. (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója (a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér), az sem, aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak vagy sértettnek a Ptk. 8:1 §. (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott hozzátartozója (a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa), továbbá az sem, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).
4.7. Nem vehet részt a másodfokú fegyelmi eljárásban az a személy, aki az első fokú fegyelmi eljárásban a fegyelmi bizottság tagjaként vett részt.
4.8. A másodfokú fegyelmi eljárást az egyesület elnöke, kizáró ok esetén az egyesület alelnöke vezeti le.
5.
A fegyelmi eljárás elindítása
5.1. Fegyelmi eljárás csak írásban rendelhető el, az értesítésben ismertetni kell az eljárás alá vonttal az eljárás megindításának okát.
5.2. A fegyelmi eljárást csak az egyesület elnöke, vagy tartós akadályoztatása, ill. személyes érintettsége esetében az alelnöke rendelheti el. Az egyesület közgyűlése/küldöttgyűlése kötelezheti az elnököt/alelnököt az eljárás elrendelésére.
5.3. Az eljárást az egyesület bármely tagja, a halászati őr, az esküt tett társadalmi halőr, a vízhasznosító szervezet, a területi engedélyt kibocsátó szervezet, a megalapozottan (bizonyítékokkal alátámasztottan) sérelmet szenvedett (sértett) horgász, a halászati-, vízügyi- környezetvédelmi-, természetvédelmi- és más hatóság kezdeményezheti.
5.4. A fegyelmi bizottság elnöke a bizonyítási eljárás mellőzésével saját hatáskörben alkalmazhatja a fegyelmi szabályzatban megjelölt „figyelmeztetés”, vagy „írásbeli megrovás” fegyelmi büntetést abban az esetben, ha a fegyelmi büntetés megállapításához szükséges minden bizonyíték rendelkezésére áll, a tényállás kétséget kizáróan megállapítható, és a cselekmény elkövetését a fegyelmi eljárás alá vont elismerte. Az eljárás alá vont személy megidézése ebben az esetben is kötelező.
5.5. Ha a fegyelmi eljárást kezdeményező, vagy a fegyelmi eljárás alá vont személy a fegyelmi bizottság elnökének 5.4. pont szerinti intézkedése ellen annak közlésétől számított 8 (nyolc) napon belül kifogással él, a fegyelmi bizottság elnöke köteles az ügyben a fegyelmi eljárást lefolytatni.
6.
Eljárási szabályok
6.1. Az eljárás elrendelésétől számított 30 (harminc) napon belül a fegyelmi bizottság elnöke köteles a meghallgatást kitűzni, vagy —szükség esetén— az ügy kivizsgálását elrendelni, illetőleg a kivizsgálás mellőzéséről is dönthet a fegyelmi szabályzat 2. pont a), b), és c) pontjai esetében. A kivizsgálás legfeljebb 60 (hatvan) napig tarthat. A kivizsgálás legfeljebb egy alkalommal 30 (harminc) nappal meghosszabbítható.
6.2. Az eljárás során a fegyelmi bizottság testületként tevékenykedik, tanúmeghallgatásokat tart, bizonyítékokat szerez be és értékel. A fegyelmi bizottság munkáját az egyesület valamennyi tagja köteles segíteni az általa ismert bizonyítékok bemutatásával, tanúvallomásokkal. A bizonyítékok eltitkolása és az ügyre vonatkozó információk elhallgatása önmagában is fegyelmi vétség.
6.3. Az eljárás alá vont személyt ajánlott tértivevényes levélben kell a fegyelmi tárgyalásra megidézni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a fegyelmi tárgyalás a távolmaradása esetén is megtartható. Fel kell hívni arra, hogy bizonyítékait legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bemutathatja, illetve arra, hogy az esetleges tanúit előzetesen jelentse be.
6.4. A fegyelmi tárgyalás az egyesület tagjai számára nyilvános, azonban az eljárás alá vont kérésére zárt tárgyalás tartható.
6.5. A tárgyalást az eljáró bizottság elnöke nyitja meg, vezeti le, és gondoskodik a rend fenntartásáról. Aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy egyébként zavarja, a teremből a fegyelmi bizottság elnöke – előzetes figyelmeztetés után – kiutasíthatja és ellene a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást kezdeményezhet.
6.6. A fegyelmi bizottság elnöke a szükséges adatok egyeztetése és az esetleges összeférhetetlenség, elfogultság kizárása után ismerteti az eljárásra okot adó eseményt, a bizonyítékokat és meghallgatja az eljárás alá vontat, a tanúkat. Az eljáró bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel, majd –amennyiben további bizonyítást, meghallgatásokat nem lát szükségesnek– az elnök a tárgyalást bezárja.
6.7. A fegyelmi bizottság a határozatát zárt ülésen hozza meg.
A fegyelmi bizottság elnöke a határozatot a tárgyalás bezárását követően azonnal kihirdeti, vagy az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont tag részére ajánlott tértivevényes levélben a tárgyalás bezárását követő 15 (tizenöt) napon belül megküldi. A fegyelmi bizottság elnöke a határozatot megküldi az eljárást elrendelő szervnek vagy személynek is. A döntés egyértelmű tisztázottsága esetén a határozat a tárgyalást követően azonnal kihirdethető, de az írásos közlés 15 (tizenöt) napon belül ebben az esetben is kötelező.
6.8. A fegyelmi tárgyalás során hangfelvétel készül, a fegyelmi tárgyalásról a hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a fegyelmi szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét kell tartalmaznia. A jegyzőkönyv tartalmazza az eljárás alá vont személy egyesületének nevét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és a fegyelmi eljáráson elhangzottakat kell tartalmaznia. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság tagjai írják alá.
6.9.A fegyelmi bizottság az eljárást írásbeli határozatával megszünteti, ha az eljárás alá vont személy
a/ terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség,
b/ a terhére rótt cselekményt nem követte el,
c/ terhére rótt cselekmény elkövetése nem bizonyítható,
d/ terhére rótt fegyelmi vétség elévült.
6.10. A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll.
Az első rész az eljáró fegyelmi szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.
A határozat második —rendelkező— része az eljárás alapjául szolgáló tényeket, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést, a fellebbezési jogról, és az esetleges bírósági jogorvoslatról nyújtott tájékoztatást tartalmazza.
A határozat harmadik — indoklási — része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.
6.11. Az eljárás megszüntetése esetén a határozatban rendelkezni kell az eljárás megszüntetése esetén az esetleges korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület vizére érvényes területi engedély illetve a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől.
6.12. Elmarasztaló határozat esetén a határozatban rendelkezni kell:
- az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha azt korábban tévesen vonták be, illetőleg ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye,
- annak az időszaknak a kiszabott –hónapokban vagy években megállapított- büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl.: területi jegy bevonás) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta,
- a büntetés próbaidőre történt felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetésről,
- az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg megbízott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja.
6.13. A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha a fegyelmi üggyel összefüggésben büntető, vagy szabálysértési eljárás indult, legfeljebb ezen eljárások jogerős befejezéséig.
7.
Fellebbezés
7.1. Az első fokú fegyelmi határozat ellen annak közlését követő 15 (tizenöt) napon belül nyújtható be halasztó hatályú fellebbezés.
7.2. Fellebbezést az eljárás alá vont személy, az eljárást elrendelő szerv vagy személy, és az, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen nyújthat be.
7.3. A fellebbezést az első fokon határozatot hozott szervnél kell benyújtani, amely azt köteles 15 (tizenöt) napon belül az első fokú eljárás irataival együtt az egyesület elnökének felterjeszteni. Az egyesület elnöke a fellebbezés kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül köteles a fellebbezés elbírálására jogosult vezetőséget illetve küldöttközgyűlést összehívni.
Fegyelmi ügyben rendkívüli közgyűlés összehívni csak az alapszabály által meghatározott módon lehet.
7.4. A fellebbezésről a másodfokon eljáró testület soron következő ülésén köteles dönteni, vezetőség esetében 60 (hatvan) napon belül, közgyűlés, küldöttközgyűlés esetében az alapszabály szerint összehívott közgyűlésen, küldöttközgyűlésen kell dönteni.
Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az első fokú határozatot részben, vagy egészében megváltoztatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az első fokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.
A fellebbezési eljárásban eljáró szerv az első fokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.
7.5. A másodfokú eljárás során hozott jogerős döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs, a másodfokú határozat ellen az illetékes Bíróság előtt jogorvoslatnak van helye a határozat kézbesítésétől számított 30 (harminc) napon belül.
7.6. A fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy egyesületi tagnyilvántartó kartonjára.
8.
A fegyelmi büntetés mérséklése
A fegyelmi büntetés időtartamának mérséklését az eljárás alá vont tag kezdeményezheti annál a szervnél, amely a jogerős határozatot hozta. A mérséklésre kérelmet előterjeszteni a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 (kettő) hónap alatt lehet. A mérséklésről a határozatot hozó fegyelmi szerv dönt. A mérséklési kérelem elutasítása ellen fellebbezésnek helye nincs.
9.
Elévülés
Ha a fegyelmi vétség elkövetésétől számítva több mint 1 (egy) év, vagy az eljárás elrendelésére jogosult tudomására jutásától számított 6 (hat) hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható. Ez alól kivétel, ha az ügyben büntető, vagy szabálysértési eljárás indult, ilyen esetekben az elévülés a bírósági, vagy hatósági döntés jogerőre emelkedésétől kezdődik.
10.
Fegyelmi ügy újratárgyalása
10.1. A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 (hat) hónap alatt a fegyelmi eljárás alá vont személy az ügy újrafelvételét kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, olyan bírósági vagy más hatósági határozatra hivatkozik, melynek az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas.
10.2. Az újrafelvétel elrendelése vagy az újrafelvételi kérelem elutasítása az egyesület vezetőségének a hatáskörébe tartozik. Az újrafelvételt elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók.
11.
Fegyelmi büntetések
11.1. Fegyelmi büntetések:
a) figyelmeztetés,
b) írásbeli megrovás,
c) az egyesület kezelésében lévő vízterületeken történő horgászattól határozott időre –legfeljebb 5 évre– történő eltiltás,
d) egyesületi tagsági jogok meghatározott ideig –legfeljebb kettő évre– történő felfüggesztése,
e) tisztségviseléstől meghatározott időre –legfeljebb öt évre– történő eltiltás,
f) kizárás.
11.2. Az 1. pont a), b), c), e) és f) pontjában leírt fegyelmi büntetéseket a fegyelmi bizottság és az ad hoc fegyelmi bizottság saját hatáskörében szabja ki, az e) pont szerinti fegyelmi büntetést a vezetőségnek, közgyűlésnek (küldöttközgyűlésnek) indítványozza.
11.3. Az 1. pont c), d), e) és f) pontja esetén az állami horgászjegyet, a fogási naplót, és a területi engedélyt, illetve az d) pont esetében az előzőeken túl a tagsági igazolványt is a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követően az elmarasztalt személytől be kell vonni.
11.4. A fegyelmi büntetések végrehajtása -rendkívüli méltánylást érdemlő esetben– legfeljebb 2 (kettő) évi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a kirótt büntetés időtartama az 1 (egy) évet meghaladja.
Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét jogerősen fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.
11.5. Az egyesület elnöke a jogerős fegyelmi határozatot a jogerőre emelkedéstő számított 8 (nyolc) napon belül megküldi a Horgászegyesületek Somogy megyei Szövetségének, és az illetékes halászati szakhatóságnak.
12.
Az egyes fegyelmi vétségek esetén kiszabható büntetések
Az enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembe vételével az alábbi mértékű fegyelmi büntetések kiszabása történik meg az alábbi konkrét fegyelmi vétségek esetén:
12.1. Tiltott eszközökkel folytatott jogtalan halfogási tevékenység, az esetleges zsákmány mennyiségére való tekintet nélkül (varsázás, fenékzsinórozás, dobó- vagy emelőháló használata -az 1x1 m-es csalihalfogó háló kivételével-, speciális gereblyéző felszerelés használata, stb.): 5 év eltiltás vagy kizárás
12.2. Az ellenőrzésre jogosult személy (halőr, társadalmi halászati őr, mezőőr, rendőr stb.) tettleges bántalmazása: 5 év eltiltás vagy kizárás
12.3. A horgászat során, a horgászattal összefüggő okból (pl. „én helyem” kapcsolatos vita miatt) más horgász, illetőleg egyesületi vezető tettleges bántalmazása: 5 év eltiltás vagy kizárás
Nem vonható felelősségre, aki jogos védelmi helyzetben cselekszik, tehát pl. az ellene vagy más horgász, illetőleg az ellenőrzésre jogosult személy ellen irányuló támadás elhárítása érdekében alkalmaz — indokolt mértéket meg nem haladó — erőszakot.
12.4. Az ellenőrzésre jogosult személy, egyesületi vezető sértegetése, szidalmazása:1 év—3 év eltiltás
12.5. Tilalmi időben folytatott horgászat, zsákmány nélkül: 6 hónap—3 év eltiltás
Idetartozik mind az egyes vízterületekre vonatkozó általános tilalom, mind pedig a fajlagos tilalom megszegése. Az utóbbi esetben csak akkor van helye fegyelmi büntetésnek, ha a felszerelésből és a csaliból egyértelműen megállapítható, hogy a horgász a tilalommal védett halfajra horgászott.
12.6. Tilalmi időben, a tilalommal védett halfajból zsákmányolás, vagy az engedélyezett darabszámon felüli hal zsákmányul ejtése és megtartása, az éves kvóta minden további darabbal való túllépése: 1 év—2 év eltiltás
A fogható mennyiségi korlátozás esetén egynél több darab hal megtartása esetén az eltiltás mértéke halanként 1 évvel növekszik.
12.7. Egy db méreten aluli hal megtartása: 1 év—2 év eltiltás
Egynél több hal megtartása esetén a büntetés mértéke halanként 1 évvel növekszik.
12.8. Tilalmi időben egy darab méreten aluli hal megtartása (két szabály egyidejű megszegése):
2 év—3 év eltiltás
Egynél több hal megtartása esetén a büntetés mértéke halanként 1 évvel növekszik.
12.9. A kifogható halak darabszámára vonatkozó korlátozásnak egy darab hallal való túllépése:
1 év - 2 év eltiltás
Idetartozik mind a fajlagos, mind az általános darabkorlátozás túllépése. Egynél több hal esetén az eltiltás mértéke halanként 1 évvel növekszik.
12.10. A darabkorlátozás egy hallal való túllépése oly módon, hogy a halak között méreten aluli is van (két szabály egyidejű megszegése): 1 év—5 év eltiltás
Egynél több hal esetén az eltiltás mértéke halanként 1 évvel növekszik.
12.11. A méretkorlátozás alá nem eső halfajokra vonatkozó súlykorlátozásnak maximum 2 kg mennyiséggel való túllépése (kivéve busa): írásbeli megrovás - 6 hónap eltiltás
Két kg-on felüli súlytúllépés esetén a büntetés minden megkezdett — két kilogrammon felüli — kg után 1 hónappal növekszik.
12.12. Érvényes területi jegy nélküli horgászat: 1 év – 3 év eltiltás
Megjegyzés: Nem tartozik ide az az eset, ha valaki az ellenőrzés időpontjában bizonyíthatóan rendelkezett érvényes területi jeggyel — tehát azt nem utólag szerezte be —, de területi jegyét otthon felejtette.
Idetartozik viszont, ha a horgász „parti” engedély birtokában csónakból horgászik, illetve a horgászattal összefüggő tevékenységet folytat (bedob, fáraszt, szákol, stb).
12.13. Tiltott helyen (pl. gát 50 m-es körzetén belül) való horgászat: 3 hónap—3 év eltiltás
12.14. Az éjszakai horgászat tilalmának megszegése (amikor a tavon ilyen tilalom van érvényben):
6 hónap—1 év eltiltás
12.15. Szabályos horgászeszközökkel, de szabálytalan módon való horgászat, a gereblyézés kivételével (behordás, sleppelés, a bevetett készség őrizetlenül hagyása): figyelmeztetés—2 év eltiltás
Szabályos horgászeszközökkel való gereblyézés: 1 év—5 év eltiltás
12.16. A használható horgászfelszerelések (botok) számára vonatkozó korlátozásnak egy bottal való túllépése:
1 év eltiltás
A büntetés minden további bot után 1 évvel növekszik.
12.17. Az egy horgászfelszerelésen alkalmazható horgok számának egy horoggal való túllépése:
írásbeli megrovás—3 hónap eltiltás
A büntetés minden további horog után 3 hónappal növekszik.
12.18. A zsákmány bejegyzésének elmulasztása a fogási eredménynaplóba: 3 hónap—1 év eltiltás
12.19. Az ellenőrzésre jogosult személy felhívása esetén a horgászatra jogosító igazolványok felmutatásának vagy a horgászzsákmány megmutatásának megtagadása, feltéve, hogy más szabálytalanság nem történt:
1 év—5 év eltiltás
12.20. A partvédőmű vagy más műtárgy megrongálása, a környezetvédelmi szabályok megszegése:
6 hónap -3 év eltiltás
A nagyobb kárt vagy veszélyt okozó rongálás, illetőleg a környezetvédelmi szabályok súlyosabb megszegése (pl. gépjármű fáradt olajának a vízbe eresztése, gépkocsi mosása a tóparton, szemetes helyen és környezetben horgászás, stb.): 1 év—5 év eltiltás
12.21. Élő hal szállítása vagy annak kísérlete:
1 év eltiltás - kizárás
Egynél több hal esetén az eltiltás mértéke halanként 1 évvel növekszik.
12.22. Az etikai szabályok megsértése
Figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás
Amennyiben eltiltás alatt álló, vagy más egyesületből kizárt vagy fegyelmi felelősség alatt álló személy horgászik jogosulatlanul az egyesület vízterületén, abban az esetben az egyesület elnöke jelzéssel él a vezetőség, és az érintett másik egyesület felé.
A fenti felsorolás csak a gyakrabban előforduló súlyosabb fegyelmi vétségeket tartalmazza. Nem szerepelnek benne az enyhébb megítélés alá eső fegyelmi vétségek (pl. a méreten aluli hal dobva történő visszaengedése a vízbe, a szomszédos horgász zavarása, rádobás folyamatosan, stb.).
13.
A fegyelmi büntetések mértékének meghatározása
A horgászegyesületi fegyelmi eljárás keretében kiszabható fegyelmi büntetések fajtáit és mértékét az egyesület fegyelmi szabályzata határozza meg.
Ha a fegyelmi szabályzat másként nem rendelkezik, a szándékos és a gondatlan elkövetést egyaránt büntetni kell.
A szabályok ismeretének hiánya senkit sem mentesít a felelősségre vonás alól. Aki első alkalommal horgászik egy ismeretlen vízterületen, az köteles a horgászat megkezdése előtt az esetleges helyi szabályokról tájékozódni.
A cselekmény súlyosságát növelhetik az elkövetés körülményei (pl. a nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett, másokban megbotránkozást keltő, vagy másokat is fegyelmi vétség elkövetésére csábító cselekmény szigorúbb megítélés alá esik, stb.).
A cselekmény súlyának megítélésénél kell figyelembe venni az esetleges káros következményeket is (nem mindegy, pl. hogy valaki milyen mértékben rongálja meg a partvédőművet, stb.). Az enyhítő, illetőleg a súlyosbító körülményeket egyedileg kell elbírálni, ezek teljes körű felsorolása nem lehetséges.
Enyhítő körülmény lehet pl. az, ha az elkövető:
— fiatalkorú,
— kezdő horgász, aki még nem ismeri kellően a horgászat szabályait;
— számottevő társadalmi munkát végzett a horgászközösség javára;
— súlyos betegségben szenved;
— feltáró jellegű beismerést tett;
— tettét őszintén megbánta.
Súlyosbító körülmény, ha pl. az elkövető:
— korábban is követett el fegyelmi vétséget;
— tettét italos állapotban követte el;
— megpróbálta félrevezetni a fegyelmi ügyben eljáró szervet, de a tett tagadása nem súlyosbító cselekmény;
— a horgászmozgalomban betöltött tisztsége vagy megbízatása folytán fokozott mértékben köteles lett volna példaadó magatartást tanúsítani.
— másokat próbál a fegyelmi ügyébe belekeverni, hogy így mentse magát, igaztalan dolgokat állít, sérti tagtársait.
Fokozott szigorral kell óvni a horgászfegyelmet az egyesület vízterületein, rendezvényein, ahol a fegyelmi vétség könnyen másokat is hasonló magatartásra csábít, illetőleg kívülállókban kedvezőtlen véleményt kelt a horgászokról, az egyesületről, annak tagjairól.
II.
ETIKAI SZABÁLYZAT
1.
A szabályzat célja, alapelvek
Az írott szabályok betartásán túl a horgásztól, a Kaposvári Sporthorgász Egyesület tagjától elvárható az embertársai, horgásztársai tisztelete, a természeti és az épített környezet, valamint a természetet alkotó növény- és állatfajok megbecsülése. A horgász minden cselekedetében ennek a magatartásnak tükröződnie kell, hiszen fő tevékenységét a természetben, annak tiszteletben tartásával végzi.
A horgászetika mindazon íratlan szabályok összessége, amelyek alkalmasak a horgász magatartásának, viselkedésének megítélésére. A horgászok vízparti magatartása alapján ítélik meg az egész horgásztársadalmat. Ezek színterei a horgászatok, horgászrendezvények és minden más helyzet, amelyben kiderül az adott személyről, hogy horgász. Lényegesek a külsőségek, az alkalmazkodás képessége új szituációkhoz, a szavak és tettek összhangja.
A horgászat nem kényszer, hanem hobbi, sport, a szabadidő kulturált eltöltésének egyik formája, a természet megismerésének lehetősége. Ezt olyan módon kell gyakorolni, hogy a saját érdekeink mellett másnak ne okozzunk kényelmetlenséget, ne akadályozzunk másokat ebbéli tevékenységben, hiszen horgásztársunknak is a kikapcsolódás a célja. A horgászat etikai szabályai azok az emberi magatartásbeli normák, amelyeket a kulturált ember megad másoknak és elvár másoktól.
Az etikai szabályok megsértése fegyelmi vétség.
2.
Általános magatartás
2.1. Fogadjuk el az idősebb, tapasztaltabb társak tanácsait és kérdezzünk, ha tisztán akarunk látni.
2.2. Tapasztalatainkat mi is adjuk át a kevésbé jártasak számára.
2.3. Fogadjuk el, hogy a természet számára mi is csak alkotóelem vagyunk, megnyilvánulásainkból tükröződjék tehát a tisztelet minden más, a természetalkotó élő és élettelen iránt.
2.4. A jó helyzetfelismerésből adódó megfontolt cselekvés sok nehéz helyzetből kisegít.
2.5. Cselekedeteinket jellemezze a józanság, együttérzés.
2.6. Mindenkor védjük a halak élőhelyét, a vizeket és vízparti környezetet. Tiszteljük a környezetet. Horgászatkor ne hagyjunk semmilyen szemetet -beleértve a kopott, levágott damilokat, horgokat (ezek veszélyesek lehetnek másokra és az állatvilágra is), csalikat magunk után a vízen, a vízparton, a víz környezetében. Soha ne öntsünk ki semmilyen szennyezőanyagot sem a vízbe, sem a talajra. A horgászhelyünket tartsuk mindig szemétmentesen és tisztán hagyjuk hátra. A területről elvitt hulladékot megfelelő módon, az erre a célra kijelölt nyilvános szeméttartókba, konténerekbe, vagy az otthoni szemétgyűjtőkben helyezzük el.
3.
Magatartás a horgászaton
3.1. Az etikai szabályzat elvárásait, ajánlásait a horgászéletben is maradéktalanul be kell tartani.
3.2. A kulturált emberhez méltó magatartás érdekében horgászat előtt és közben célszerű tartózkodni a szeszes italok fogyasztásától, ami súlyos baleset okozója is lehet a vízparton vagy a csónakban.
3.3. Amennyiben a horgász rádiót vagy magnetofont visz magával, azt csak fülhallgatóval vagy minimális hangerővel használja, nehogy mások pihenését zavarja. Kerülje a kiabálást, hangoskodást és tartózkodjon a másokat megbotránkoztató trágár beszédtől.
Legyünk udvariasak más horgásztársakkal, tiszteljük más horgászok jogait. Tartsuk tiszteletben a többi horgász és a szabadban pihenni vágyók jogait.
3.4. Erősen látogatott horgászhelyen a később érkezők úgy helyezkedjenek el, hogy az
ott lévőket a horgászásban ne zavarják és készségeik bevetése ne jelentsen balesetveszélyt.
3.5. A horgász óvja és védje a halállományt, de ne irigyelje másoktól a halfogást, sőt tapasztalataival, tanácsaival segítse horgásztársait, mindenekelőtt a fiatalokat, a kezdőket és az ország más tájairól érkezett horgász-turistákat, valamint azokat, akik arra idős koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt fokozottabb mértékben rászorulnak.
3.6. Tiszteljük a tulajdonjogokat és ne kövessünk el birtokháborítást magánkézben lévő földeken és vizeken.
3.7 A horgász a halállomány védelme érdekében végzett ellenőrzéseket ne tekintse indokolatlan zaklatásnak, segítse a halőrök felelősségteljes munkáját, amit a becsületes horgászokért végeznek.
3.8. Azokat a horgászokat, akik megszegik a törvényeket és az előírásokat, erre figyelmeztessük, vagy jelezzük a szabálytalanságot a halőr, a vízhasznosító részére.
3.9. A horgász tekintse kötelességének a környezetvédelmi munkában való részvételt.
3.10. A sportszerű, etikus horgászok azok, akik mindenkor figyelnek a vizek halállományára, a víz környezetére, természeti értékeire, betartják a törvényi és horgászrendi előírásokat és a horgászat általános etikai alapelveit.
Kaposvár, 2016. június 21.
