ALAPSZABÁLY
A KAPOSVÁRI SPORTHORGÁSZ
EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
JÓVÁHAGYTA AZ EGYESÜLET
2015. május 22-i rendkívüli küldöttközgyűlése
A KAPOSVÁRI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
(az időközben bekövetkezett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)
Az egyesület neve,célja és feladata:
1.§. a./ Az egyesület neve: Kaposvári Sporthorgász Egyesület
b./ Székhelye: Kaposvár, Berzsenyi Dániel u. 28-30.
Telephelye: Magyaregres, Dózsa György u. 8.
c./ Működési területe: Kaposvár és a Balaton déli partja
d./ Vízterületei: a Deseda, a Töröcskei tó és a Kapos Somogy megyei szakasza
e./ Pecsétje: köralakban az egyesület neve, középen horog rajza és az alapítás évszáma, 1934.
A fenti adatokban beálló változás esetén az egyesület vezetősége jogosult dönteni és eljárni.
2.§. Az egyesület célja:
a./ tagjai érdekvédelme, a kedvező horgászati lehetőségek biztosítása
b./ horgászversenyek és más vetélkedők szervezése, részvétel a más szervezetek által szervezett ilyen rendezvényeken
c./ a horgászoknak a horgászat írott és íratlan szabályainak tiszteletére, a természet szeretetére és védelmére nevelése, a horgászok oktatása és vizsgáztatása,
d./ parlagfű-mentesítő tevékenység végzése az egyesület hasznosításában lévő területeken.
3.§. Az egyesület a fenti célok érdekében:
a./ biztosítja tagjai számára az egyesületi élethez szükséges feltételeket
b./ korszerű és horgász-célú halgazdálkodást folytat a kezelésében lévő vízterületeken
c./ biztosítja a halállomány védelmét, valamint a horgászatra vonatkozó jogszabályok és a hatályos horgászrend szabályainak megtartását
d./ segíti a hatóságokat az orvhalászat és orvhorgászat leküzdésében, a vizek tisztasága, az emberi környezet védelmében, az általa kezelt területek parlagfű-mentesítésében
e./ lehetőséget biztosít tagjai számára a horgászattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteik gyarapítására
f./ halfogó versenyeket és más rendezvényeket szervez, részt vesz más szervek által rendezett versenyeken
g./ anyagi lehetőségeihez mérten horgásztanyákat létesít és tart fenn,
4.§. Az egyesület feladatainak eredményes ellátásához igényli a társa dalom mindazon erőivel való összefogást, amelyek a fenti célokat elfogadják. Tevékenysége során politikai pártot nem támogat és pártoktól támogatást nem fogad el.
5.§. Az egyesület a Horgászegyesületek Somogy megyei Szövetsége tagjaként működik. Kapcsolataikban az elfogadott alapszabály az irányadó.
6.§. 1./ Az egyesület teljes jogú tagjai lehetnek a 18. életévüket betöltött természetes személyek, valamint azok a jogi személyek, amelyek
a tagsággal járó kötelezettségeket teljesítik. Ennek részletes feltételeit a jogi személy vezetője és az egyesület vezetősége által kötendő megállapodás rögzíti.
Az egyesületnek az anyagi kötelezettségek tekintetében kedvezményezett ifjúsági tagja is lehetnek.
2./ Az egyesületnek csak az lehet tagja, aki nem áll állami horgászjegy váltásának tilalma alatt, illetve az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt, és a horgászatot nem keresetképpen űzi.
3./ Ifjúsági tagként lehet felvenni a 14. életévüket betöltött, 18 éven aluli fiatalokat. A 14 éven aluliak gyermek-horgászjegyet válthatnak. A tagsági viszony létesítéséhez a szülő vagy gyám engedélye szükséges.
A 16. életévébe lépő fiatal - az ezzel járó kötelezettségek vállalása esetén - kérheti teljes jogú taggá való felvételét.
4./ A 18. életévüket betöltött, és valamely felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló személyeknek az egyesület tagdíj-kedvezményt adhat.
5./ Tagként nem magyar állampolgárt is fel lehet venni.
7.§. 1./ Az egyesületi tagság az anyagi kötelezettségek teljesítésével valósul meg.
2./ A belépési nyilatkozatot az elnökségnél kell benyújtani, mely a kérelem beérkeztét követően 30 napon belül dönt a tagfelvételről, döntését írásban, az átvételt igazolható módon közli az érintettel, aki az elutasító döntéssel szemben a közléstől számított 15 napon belül élhet fellebbezéssel a közgyűlés felé. A közgyűlés a soron következő ülésen határoz a jogorvoslati kérelemről. A tagsági jogviszony pozitív döntés esetén első fokon az elnökség, jogorvoslat esetén a közgyűlés döntésével létesül.
8.§.1./ A tagokat - a jogszabályban foglaltak, továbbá az ifjúsági és gyermekkorú tagokra vonatkozó korlátozásokat kivéve - egyforma jogok illetik meg és egyforma kötelezettségek terhelik.
2./ A tagoknak jogukban áll:
- az egyesület útján állami horgászjegyet igényelni,
- a horgászjegy birtokában területi engedélyt váltani és az azon feltüntetett vízterületeken horgászni,
- a Horgászegyesületek Somogy megyei Szövetsége és az egyesület által rendezett tanfolyamokon, klubfoglalkozásokon, versenyeken és más rendezvényeken részt venni.
3./ Az egyesület teljes jogú tagjait a közgyűlésen tanácskozási, indítványtételi és szavazati jog illeti meg.
A jogszabályokban megállapított feltételek mellett az egyesület bármely tisztségére megválaszthatók.
4./ Az ifjúsági tagok a közgyűlésen teljes jogú tagként vesznek részt, szavazati, tanácskozási és indítványtételi joguk van, bár tisztségre nem választhatók.
5./ A tag az egyesület és szervei által hozott bármely törvénysértő határozatot a területileg illetékes bíróság előtt megtámadhat a tudomásra jutástól számított 30 napon belül. A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, azonban indokolt esetben a bíróság azt felfüggesztheti.
6./ A tagok kötelesek:
a./ az alapszabályt, a közgyűlés és a vezetőség határozatait megismerni és megtartani,
b./ védeni az egyesület és a horgásztársadalom tulajdonát, a határidőhöz kötött kötelezettségeinek eleget tenni, a megállapított díjakat befizetni,
c./ az egyesület közgyűlésén részt venni, közreműködni az egyesület munkájában, tevékenyen részt venni feladatai megoldásában.
d./ a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az országos és helyi horgászrendben foglaltakat megismerni, megtartani és megtartatni,
e./ a fogási eredménynaplót az előírás szerint vezetni és a megadott határidőig az egyesületnek megküldeni. Az ezt elmulasztókra a törvényben előírt szankciók vonatkoznak.
f./ a vizek és az emberi környezet tisztasága felett őrködni, az esetleges víz- és környezetszennyezéssel kapcsolatos tapasztalataikat azonnal közölni az egyesülettel vagy más, illetékes szervvel.
g./ szemetes horgászhelyen horgászni tilos!
Ezért a horgász köteles a tevékenysége során keletkezett hulladékot eltávolítani, horgászhelyén rendet tartani, tekintet nélkül arra, hogy a hulladékot ki hagyta ott.
( A tilalom megszegése fegyelmi eljárást von maga után.)
h./ A tagsági viszonyt évente meg kell újítani. Amíg az előző évi tag erről a szándékáról nem nyilatkozott, anyagi kötelezettségét nem teljesítette, nem tekinthető az egyesület tagjának, így jogait sem gyakorolhatja.
7.§.1./ A tagság megszűnik:
a./ elhalálozás
b./ kilépés
c./ törlés
d./ kizárás
e./ az anyagi kötelezettségek nem teljesítése következtében.
Kizárás szabályai:
A kizárási eljárást bármely tag jogosult kezdeményezni az alapjául szolgáló ok tudomásszerzését követő 30 napon belül az elnökségnél.
A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésről az érintettet tértivevényes levélben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye.
A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítéses szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását.
Az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésen szóban vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő.
A kizárás tárgyában hozott valamennyi határozatot az érintettel tértivevényes küldeményben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell közölni.
Az elnökség által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közlést követő 15 napon belül írásban fellebbezhet a közgyűléshez, a közgyűlés által hozott kizáró határozattal szemben az
érintett a közgyűlést követő 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén.
A kizárt tag tagsági viszonya az elnökség általi kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a közgyűlés az elnökség általi kizáró határozatot
helybenhagyja - illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a közgyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyja - a közgyűlés általi kizáró határozathozatal napján szűnik meg.
2./ A kilépési szándékot az előző év december 01-jéig szóban vagy írásban a vezetőségnek vagy megbízottjának kell bejelenteni.
3./ Azt a tagot,aki anyagi kötelezettségeivel hátralékban van és tartozását az írásbeli felszólításban megjelölt határidőre nem egyenlíti ki,a vezetőség a tagság sorából törölheti. A törlés nem érinti az egyesületnek a hátralékra vonatkozó követelését. A törlés a határozat kézhezvételét követő 30 nap után válik jogerőssé.
4./ Kizárás folytán veszíti el tagságát, akit a Fegyelmi Bizottság jogerős határozata kizár az egyesület tagjai sorából.
5./ A hátralékos tagdíj, vagy az egyéb hátralékok iránti követelés bírói úton is érvényesíthető.
6./ Elhalálozás vagy kizárás esetén a tagdíjfizetési kötelezettség megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetőek.
Az egyesület szervei és működésük
8.§. 1./ Az egyesület vezető szerveit választja. A választás 5 évi időtartamra szól. A testületek és tagjaik választóiknak beszámolási kötelezettséggel tartoznak: ha feladataikat nem látják el megfelelően, az őket megválasztó szerv által bármikor visszahívhatók.
2./ Az egyesületi szervek akkor határozatképesek, ha az ülésen tagjaiknak több, mint fele jelen van. Ha a közgyűlési ülést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, akkor az eredeti napirendi pontokban felvett kérdésekben másodszor összehívott ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, melyről a tagokat az eredeti meghívóban figyelmeztetni kell. Ezt az ülést az előre meghirdetett napon ismételten is össze lehet hívni.
3./ A szavazás a testület döntésétől függően titkos vagy nyílt.
Ha jogszabály vagy az alapszabály minősített többséget nem ír elő, a határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Megválasztottnak az minősül, aki sorrendben a legtöbb érvényes szavazatot, legalább azonban a leadott szavazatok felét megkapta.
9.§. 1./ Az egyesület szervei:
a./ a közgyűlés,
b. a küldöttközgyűlés
c./ a vezetőség,
d./ a felügyelő bizottság,
e. a Fegyelmi Bizottság
f./ a munkabizottságok
2./ az 1./ bekezdés b-e. pontjaiban felsorolt szervek tagjaivá csak büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet megválasztani.
10.§. 1./ A közgyűlés:
Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés dönthet az Egyesületet érintő minden kérdésben. A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
2./ A közgyűlés:
A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő (elnök, alelnök, titkár, a vezetőség többi tagja, a felügyelő bizottság elnöke,
az egyesület küldöttei) megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
k) a végelszámoló kijelölése;
l./ megtárgyalja a küldöttközgyűlés és a vezetőség által a két közgyűlés között végzett munkát, meghatározza tevékenységük további irányát.
m./ meghatározza azokat a hatásköröket, amelyek gyakorlását m küldöttközgyűlésnek vagy a vezetőségnek adja át.
n./ megsemmisíti a küldöttközgyűlés és a vezetőség alapszabályba ütköző határozatait.
11.§. 1./ A közgyűlést 5 évenként, a vezetőség-választás utáni ötödik évben kell összehívni.
A közgyűlést a vezetőség hívja össze. A közgyűlést a jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben is össze kell hívni. A közgyűlésre a meghívást a hely, az időpont és a javasolt napirendi pontok megjelölésével legalább 15 (tizenöt) nappal korábban meg kell küldeni a tagok részére a helyben szokásos módon. Helyben szokásos módnak minősül az írásbeli értesítés, valamint az egyesület székhelyén történő kifüggesztés.
A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a.) közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye,
b.) közgyűlés időpontja,
c.) közgyűlés helye,
d.) napirendi pontok,
e.) figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére,
f.) a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
2./ A vezetőség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezen okok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
3./. A közgyűlést az egyesület székhelyén kell megtartani, vagy ha a székhely erre nem alkalmas, akkor a közgyűlés a székhely szerinti közigazgatási területen belül erre alkalmas más címre is összehívható. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
4./. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő egy óra múlva összehívott megismételt közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni.
5./ A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 munkanapon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
6./ Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok 10 %-a - az ok és a cél írásban történő megjelölésével - kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az elnök a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a közgyűlés összehívásáról.
7./ A közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az egyesület minden tagja.
8./ A közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani.
9./ A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
10./ A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott ismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a tagságot erre a jogkövetkezményre a megismételt közgyűlés meghívójában, illetve ugyanazon a napon tartandó megismételt közgyűlés esetén az eredeti, rendes közgyűlés meghívójában figyelmeztették. Ugyanazon a napon - változatlan napirend mellett - egy órával később az eredetileg határozatképtelen közgyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza.
11./ Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12./ A közgyűlés működésének szabályai a küldöttközgyűlésre is érvényesek.
13./ Két közgyűlés között a küldöttközgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
Dönt minden kérdésben, amelyet az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, megtárgyalja és elfogadja a tisztségviselők éves beszámolóját, a FEB jelentését és az éves pénzügyi mérleget, másodfokon eljár a vezetőség és a bizottságok tagjainak fegyelmi ügyeiben.
A küldöttközgyűlés 24 főből áll, tagjai a küldöttek, akiket a közgyűlés választ 5 évre. A küldöttek között kell lenniük az egyesület tisztségviselőinek.
14.§. Az egyesület vezetősége:
1./ Az egyesület vezetősége: 1 elnök, 1 alelnök,1 titkár és 8 fő vezetőségi tag. A további tisztségviselőket a vezetőség saját soraiból választja meg, szükség szerint, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel.
Ha az irodavezető alkalmazott, és a vezetőségnek nem tagja, a vezetőség üléseire meg kell hívni.
Ugyancsak nem tagja a vezetőségnek a felügyelő bizottság elnöke. Őt a vezetőség üléseire meg kell hívni, azon tanácskozási és indítványtételi joggal vesz részt.
A küldöttközgyűlés, a vezetőség tagjainak és a tisztségviselőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a tisztség betöltését akadályozó bírósági ítélet vagy közügyektől eltiltás hatálya alatt nem állnak és a megbízatást vállalják.
Két küldöttközgyűlés között a vezetőség az egyesület legfőbb szerve.
2./ A vezetőség elnöke az egyesület elnöke.
3./ A vezetőség:
a./ kitűzi a közgyűlés és a küldöttközgyűlés időpontját, összeállítja és elkészíti tárgysorozatát,
b./ megállapítja az egyesület költségvetését, az éves tagdíjat, az egyéb díjakat.
Végrehajtja a költségvetés keretein belül az egyes rovatok közötti átcsoportosítást, eljár a közgyűlés által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.
c./ megtárgyalja a tisztségviselők éves munkájáról szóló beszámolót, jóváhagyja a vezetőség éves munkatervét.
d./ beszámoltatja a tisztségviselőket és a munkabizottságokat, minősíti munkájukat, szükség esetén felülbírálja intézkedéseiket.
e./ első fokon eljár a vezetőség és a munkabizottságok tagjainak fegyelmi ügyében,
f./ határoz a tagok felvétele, törlése tárgyában. A vezetőség ezt a jogkörét az elnökre átruházhatja.
g./ meghatározza, hogy a vezetőség egyes tagjai milyen szakfeladatot látnak el,
h./ a költségvetés keretében határoz egyes személyek tagdíjának mérséklése, elengedése vagy egyéb díjkedvezmény nyújtása ügyében,
i./ megállapítja a törvényi keretek között a kezelésében lévő horgászvizek rendjét,
j./ meghatározza az egyesület tulajdonában lévő horgásztanya igénybevételének rendjét és a térítési díjakat.
k./ dönt az egyesület tulajdonában lévő ingóságok és ingatlanok elidegenítéséről,
l./ gazdálkodik az egyesület kezelésében lévő vízterületeken, azokat rendszeresen halasítja,
m./ szükség szerint dönt a tagok horgászhelyeinek egymás közötti elosztásáról,
n./ megállapítja a horgászversenyek és az egyéb rendezvények időpontját, a részvétel feltételeit, díjait és kijelöli rendezőit, bíráit.
o./ kijelöli az egyesület versenycsapatát és vezetőjét a szövetségi és más horgászversenyekre,
p./ kinevezi ill. szerződteti az egyesület alkalmazottjait és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat. A vezetőség ezt a jogkörét az elnökre átruházhatja.
r./ a költségvetés keretében megállapítja a vezetőség tagjainak ill. az egyesület alkalmazottainak bérét vagy tiszteletdíját.
15.§.1./ A vezetőség negyedévenként ülést tart. Rendkívüli ülést kell összehívni,ha ezt::
a./ a vezetőség tagjainak legalább egyharmada az ülés céljának megjelölésével kéri, illetőleg
b./ az egyesület elnöke szükségesnek tartja,
c./ a felügyelő bizottság elnöke azt indítványozza.
2./ A vezetőség ülését az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén a titkár vagy az alelnök hívja össze és ellátja azon az elnöki feladatokat.
3./ A két vezetőségi ülés között az elnök, a titkár és az alelnök látja el a vezetőség feladatait, a szüksé- ges tennivalókról határoz.
4./ A vezetőségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az ülésen elhangzottak lényegét és a hozott határozatokat tartalmazza.
5./ A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
6./ Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség
(1) A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
(2) A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
7./ A vezető tisztségviselő felelőssége
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
8./ A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése
(1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
(2) A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
(3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
(4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
Az egyesület elnöke és alelnöke
16.§.1./ Az egyesület elnöke:
a./ képviseli az egyesületet, illetőleg a vezetőség egyes tagjait meg-
bízza az egyesület esetenkénti képviseletével,
b./ összehívja a közgyűlést, a vezetőségi üléseket és azokon elnököl,
c./ ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működése felett,
d./ a költségvetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol,
e./ eljár a 14.§. f. és r. pontjai alapján a vezetőség által átruházott
jogkörökben.
2./ Az elnököt munkájában az alelnök segíti, tartós akadályoztatása esetén a vezetőség által megbízott alelnök vagy a titkár helyettesíti.
Az egyesület titkára
17.§. Az egyesület titkára:
a./ segíti az elnököt feladatainak ellátásában,képviseli az egyesületet.
b./ előkészíti a közgyűlés és a vezetőség elé kerülő előterjesztéseket,
c./ irányítja, illetve ellátja az egyesület és szervei írásbeli teendőit,
d./ gondoskodik a közgyűlés és a vezetőség ülései jegyzőkönyvének vezetéséről,
e./ szervezi az egyesület rendezvényeit,
f./ ellátja a vezetőség vagy az elnök által rábízott feladatokat.
Az egyesület irodavezetője
18.§. Ha az egyesület irodavezetője alkalmazott, munkáját a vezetőség által jóváhagyott munkaköri leírás alapján végzi.
A felügyelő bizottság
19.§. A felügyelő bizottság elnökét a közgyűlés választja meg, tagjait a vezetőség.
A felügyelő bizottságnak három tagja van.
1./ A bizottság köteles ellenőrizni a az egyesület költségvetésének, valamint a testületi szervek határozatainak végrehajtását, továbbá - a közgyűlés kivételével - az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését, negyedévenként a pénz- és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet.
2./ Ha a bizottság ellenőrzései során szabálytalanságot állapít meg, a vezetőséget tájékoztatja. Súlyosabb esetben indítványozza a rendkívüli közgyűlés összehívását.
3./ A bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni a vezetőség ülésein.
4./ A bizottság munkaterv alapján dolgozik, a tervet maga készíti el.
A Fegyelmi Bizottság
20.§. 1./ A Fegyelmi Bizottság elnökét és hat tagját a Közgyűlés/Küldöttközgyűlés választja meg. Az egyes ügyekben az eljáráshoz a Bizottság elnöke 2 tagot hív be, ők járnak el első fokon e az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak és a felügyelő bizottság tagjainak fegyelmi ügyében.
2./ Eljárása során az egyesület Fegyelmi és Etikai Szabályzatát követi. 3./ A Bizottság legalább évente egyszer jelentést tesz a Közgyűlésnek/ Küldöttközgyűlésnek.
Az egyesület jogi személyisége és vagyona
21.§. 1./ Az egyesület jogi személy, képviseletét az elnök vagy a titkár látja el.
2./ Az egyesület vagyonát ingatlanok, ingóságok, készpénz, követelések és vagyoni értékű jogok alkotják.
3./ Az egyesület bevételei tagdíjakból, belépési és egyéb díjakból, az egyesületi kezelésben lévő vízterületekre kiadott területi engedélyek díjaiból, az egyesület alapszabályszerű tevékenységéből eredő egyéb bevételekből és adományokból állnak. Az egyesület vagyona feloszthatatlan.
4./ Az egyesület vagyonáért a vezetőség egyetemlegesen felelős.
Jogi személy jogutód nélküli megszűnése
(1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
(2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.
(3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.
6./ Jogutódlással történő megszűnés
Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
7./ A jogutód nélküli megszűnés okai
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
8./ Rendelkezés a fennmaradó vagyonról
(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt –, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
9./ A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén
(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
(2) Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.
Az egyesület felügyelete:
22.§. 1./ Az egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. Szakmai felügyeletét a törvényben meghatározott szakmai szervezet /Pl. Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság Halászati Hatósága/ látja el.
2./ A felügyelő szerv jogkörére az egyesületekről és a halászatról szóló jogszabályok az irányadóak.
3./ A felügyelő szervezetet az egyesület minden közgyűlésére a napirendi pontok közlése mellett meg kell hívni. A közgyűlések jegyzőkönyvét és határozatait , továbbá minden olyan határozatot, amely a választott testületek személyi összetételében változást eredményezett, a felügyelő szervnek 30 napon belül meg kell küldeni.
4./ Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2012. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók.
5./ Az Alapszabály módosításait és az azokkal egységes szerkezetbe foglalt jelen Alapszabály szövegét az egyesület küldöttgyűlése a 2015. május hó 22. napján megtartott ülésén, a 08/2015. (V. 22.) számú határozatával fogadta el.
Záradék: Alulírott Kozári Miklós elnök, mint az Egyesület törvényes képviselője a jelen nyilatkozatommal igazolom, hogy a jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.
Kaposvár, 2015. évi május hó 22. napján
